A 10 - dik helyen a BENGALEZ nyelv talalhato, kb 230 millio ember beszeli. Foleg Bangladeshben beszelik, egy 120 millio lakosu orszagban, valamint India, Tipura, Assam es Nyugat Bengaliban tartomanyaban beszelik. Az egyik legelterjettebb nyelv a vilagon, annak ellenere hogy kis teruleten beszelik, mas nyelvekhez viszonyitva ebbol a ranglistabol. A kb.210 indo-aeriani nyelv melett melyet Azsiaban beszelnek, a bengal nyelv 3000-3200 eve fejlodott ki a szanszkritt nyelvbol, pontosabban a Magadhi Prakrit-bol, nyelv melyett Budha maga is beszelt, es ez a nyelv, egyike a 3 Indiai os nyelveknek. Bangladeshben. A hivatalos nyelv, valamint a masodik legelterjetebb nyelv Indiaban, a bengal, egyre tobb ember nyelve kezd lenni az elkovetkezo jovoben, ez a demografiai robbanasnak koszonheto a ket del Azsiai orszagban

A 9 - edik helyen a PORTUGAL nyelv talalhato - kb 240 millio ember beszeli. A legelterjetebb nyelv a deli felteken, a harmadik mint beszelok szama nyugaton, es hivatalos nyelve nem kevesebb mint a vilag 9 orszaganak. Csak Braziliaban tobb mint 190 millio ember beszeli (osszesen 80,08 % a luszofonoknak), Mozambikban tobb mint 22 millioan beszelik, es tobb mint 13 millio angolai beszeli. A nativ portugalt beszelok szama tobb mint 11 millio ember. Ugyanakkor a portugal hivatalos nyel Guinea Bisau, Kelet Timor, Ecuadori Guinea, Zold Fok, SaoTome&Principe valamint az autonom statuszu teruleteken is. Sot a portugal az egyik legelismertebb nyelv a bolygon, a 4-ik helyen talalhato a tanulok preferencialt nyelvei kozt. Egyebkent Venezuelaban, Uruguajban, Argentinaban, Zambiaban, Kongoban, Szenegalban, Namibiaban, Swazilandban, Elefant Csont Parton, valamint del Afrikaban, a

A 8 - ik helyen a MALAJ-INDONEZ nyelv talalhato - kb 260 millio ember beszeli ezt a nyelvet. Itt foleg Indoneziat, Malaeziat, Bruneit, Szingapurt es Del Thaifoldot, a Fulop szigeteket valamint a Kelet Timort ertjuk, a malaj-indonez nyelv az egyik legelterjetteb nyelv a bolygon, kb 40 millio nativ beszelot szamol Malaeziaban valamint 210 millio embert Indoneziaban. Nem is csoda ha azt vesszuk figyelembe hogy Indonezia 17 508 szigetbol all, melynek lakossaga tobb mint 230 millio ember. Ez a teny a bolygon a 4 - ik helyre rangsorolja a nepsurusege szempontjabol ezt az orszagot. A malaj nyelv egy austronez nyelv, melyet nap mint nap beszelnek Malaezia es Bruneiben, ezzel szemben az indonez egy dialektusa a malaj nyelvnek (Riaunak is nevezik). A ket nyelvnek viszont kozosek a gyokerei, es a nyelvek olyannyira hasonloak hogy a ket nyelv beszeloi gond nelkul megertik egymast, mivel a ket nyelv nagyon hasonlit egymashoz..

A 7 - ik helyen az OROSZ nyelv talalhato - kb 278 millio ember beszeli ezt a nyelvet.
Az orosz nyelv a legelterjetteb mint foldrajzi kiterjedes, Euroazsiabol, a legbeszeltebb nyelv a szlav, ugyanakkor a legelterjettebb nativ nyelv europaban. Hivatalos nyelv, Oroszorszagban, Feheroroszorszagban, Kazahsztanban, Kigisztanban, Moldovaban, Krim felszigeten, Osetiaban es masodik nyelv a tobbi volt Szovjetunio orszagaiban. Ugyanakkor Izraelben van egy kissebseg amely oroszul beszel es 750 000 lelket szamlal, a tobseguk a volt Szovjetuniobol emigralt. Sott az orosz egyike az ENSZ hat hivatalos nyelvenek. A tortenelmi forrasokbol tudjuk hogy a szlav az egyik legbefolyasosabb nyelv volt mar a X szazadtol kezdve a tortenelemben. Korulbelul 164 millio szemely nativ beszeloje az orosznak, milliok hasznaljak mint masodik nyelvet.

A 6 - ik helyen a FRANCIA nyelv talalhato - kb. 300 millio ember beszeli a nyelvet.
A franciat a bolygo legromantikusab nyelvenek szamitjak, 29 orszagnak hivatalos nyelve, ugyanakkor leteznek francia ajku kissebbsegek a vilag masik 57 orszagaban. A legtobb franciaul beszelok Europaban talalhatoak, a tobbi tobbsegeben Kanadaban el (foleg Quebec, Ontario es New Brunswick tartomanyban), Belgiumban, Svajcban es sok afrikai orszagban. Csak az Europai Unioban 129 millioan beszelik a franciat, ebbol 65 millio nativ beszelo, meg a tobbiek a franciat mint masodik nyelvnek valasztottak. A statisztika a harmadik helyre rangsoroja a franciat mint legtobbet beszelt nyelvet az Europai Unioban az angol es nemet utan. Annak ellenere hogy a francia a leghasznaltabb nyelv europaban, a XVII szazadtol kezdve egesz a XX szazadig, teruletet vesztett az angollal szemben

Az 5 - ik helyen az ARAB nyelv all - tobb mint 300 millio ember beszeli a nyelvet.
Korulbelul 300 millio nativ beszeloje van a nyelvnek, a legtobben a Kozel-keleten es Eszak -Afrikaban elnek, a tobbi 250 millio ember mellet akik masodik nyelvnek valasztottak az arabot – ezek a szamok megdobbentoek, melyek az arab nyelvet elsok koze soroljak a Foldon legbeszeltebb nyelvek ranglistajaban. Ehhez termeszetesen hozzajarult a foldon elo nagyszamu muzulman, korubelelul 1 milliard, tovabba ismert az a teny is hogy arab nyelven irodott az iszlam szent konyve is a Koran. Az arab nem kevesebb mint 26 orszagban hivatalos nyelv, ebbol kiemelheto, Egyiptom a maga 80 millio arab ajku lakossagaval. Egyebkent a nagyszamu arabul beszelonek koszonhetoen az arab lett a hatodik hivatalos nyelve az ENSZ-nek. Az arab volt a tudomanyok nyelve a 700 eves arab uralom alatt

A 4 - ik helyen a HINDI nyelv all - kb. 490 millio ember beszeli ezt a nyelvet.
A hindi nyelv, mint Hindi - Urdu neven is ismert ennek a ket formajaban, az egyik leghasznaltabb nyelv a bolygon, ugyanakkor egyike a 22 hivatalos nyelve Indianak ( Hindi es Urdu valtozata) es ugyanakkor Pakisztan hivatalos nyelve is (Urdu valtozata). Itt kell megemliteni hogy az Urdu valtozat az foleg a muzulmanok altal hasznalt, ameddig a a Hindi valtozatot a tobbi vallasu indiai hasznalja. Az indianok oriasi szamanak koszonhetoen, nep amely becslesek szerint meghaladja hamarosan kina nepesseget, evidens hogy az altaluk hasznalt nyelv ( tobb mint 250 millio nativa beszelo, emelett a tobbiek a nyelvet mint masodik nyelvet tanuljak) hamar a bolygon legbeszeltebb nyelvek toplistajara kerult. Úgy tunik hogy csak az eros hatasa az angol nyelvnek a hindire akadalyozta

A 3 - ik helyen a SPANYOL nyelv talalhato - kb. 450-500 millio ember beszeli a spanyolt.
1999-ben, az akkori statisztikak adatok szerint, 358 millio nativ spanyolul beszelo volt, az osszesen 417 millio spanyolul beszelok kozul az egesz foldon. Becslesek szerint ma a hispanofonok szama 450 es 500 millio kozott ingadozik, a legnagyobb spanyol kozosseg Mexikoban talalhato, orszag melynek lakossaga korulbelul 112 millio lakos. A spanyol 20 orszagban hivatalos nyelv, valamint hivatalos nyelve a Europai Unionak, az ENSZ nek es az Amerikai allamok szervezetenek is, ezzel megemlitve nehany nemzetkozi szervezetnek is amelyek felvettek a spanyol nyelvet. Ugyanakkor a spanyol a vilagon a masodik nyelv mint nativ nyelveket beszelok szamat illetoen, tulszarnyalva ebben a kategoriaban az angolt is. Az Egyesult Allamokban 36 millio ember beszeli a spanyolt, egyes allamokban szamottevoen tulhaladva az angolul beszelok szamat is. Ugyanakkor voltak ajanlasok arra hogy a spanyol legyen a masodik hivatalos nyelve az Egyesult Allamoknak, de ezt a tervet viszont elutasitottak a Washingtoni hatosagok.

Es vegre eljutottunk az 1 helyezthez a MANDARIN nyelv - kb. 1,4 milliard ember beszeli a nyelvet. A mandarin hivatalos nyelv Kinaban es Taiwanban, toronymagasan a legbeszeltebb nyelv a vilagon, tulszarnyalva az angolt ami a beszelok szamat illeti 2 a 1 aranyban. Ez nem is csoda, ha azt vesszuk figyelembe hogy a kinaiak ( a legnagyobb nep a foldon) tobbsege ezt a nyelvet beszeli.
Ezen kivul a mandarint beszelik meg Szingapurban, Indoneziaban, Makaoban, a Fulop szigeteken es a nagyon eros- Egyesult Allamok, Ausztraliai, Perui, Kanadai, Mauritiuszi, Oroszorszagi- kinai kozossegben. Ennek ellenere a mandarin a legbonyolultabb nyel a foldon, egy kezdo peldaul, keptelen megerteni minden arnyalatat a nativok altal kiejtett szavaknak.